aki tudja az elmúlt napjaimat, tudja, mire vonatkozik a cím..
aki nem, annak elég annyit mondanom: másfél év lett oda három nap alatt.
Egyrészt nagyon örülök neki. A kérdőjel megszűnt, márpedig életem eddigi legnagyobb kérdőjeléről van szó ( az értelme után..). Van honnan elindulnom, elértem valami kézzelfoghatót.
Másrészt az az ember mondta képernyőmre, hogy nem tud bennem bízni, akitől legkevésbé sem vártam volna, jóllehet döntését megértem. Semmivé lett minden, ami Judittal kapcsolatos.
Egy döntés jó, mert előrébb visz, segít lépni életedben. Valami rosszat lezárni a lehető legjobb döntés, amit ember hozhat.
Viszont, amint azt a napokban Hankiss Mester megtanította, minden döntés veszteség. Mert egy irányba mész, az összes többit viszont elveszíted.
Ha valami rosszat hagytál magad mögött, soha nem fogod megtudni, lehetett volna-e belőle valami jobb.
Tudod, mi fáj legjobban, Fónagy Judit?
Téged nem is érdekelt.
Egy dolgot kívánok Neked: találj rá arra a férfira, aki tud majd Téged csak feleannyira szeretni, mint én szerettelek.
Legjobbakat, aranyosom. Istenhozzád.
A döntések nem azért vannak, hogy soroljuk őket jó, vagy rossz döntések közé.
A döntés az egyszerre eszmei, és megfogható. És ez az, ami az embert igazából emberré teszi. A tudatosság. Következetesség, vágyak, eszmék, tapasztalatok, és még oly sok másik szó, amikkel igazából csak vagdalkozni lehet, de megérteni soha..
Döntöttél. Általad eldőlt az én sorsom is.
Vagy a múltamé. Ezt még nem döntöttem el..=)
Egy bizonyos: bízom benned. Ha Te úgy láttad, hogy ez már jobb nem lehet soha, bízom a döntésedben, s elhiszem énis ugyanezt.
Nem fogom megbánni? Nem kellene mégis megpróbálni mégegyszer?
Nem.
Elegem lett. Nekem is. Csak nekem nem a helyzetből.
Nem fogok hánytorgatni semmit. A hátad mögött végképp nem.
De haragszom.
Magamra is, de az megint más. Vele épp békülök.
De veled? Nem fogok. Mert Te nem akartad.
És ezért haragszom.
Kedves Olvasó!
Egyetlen kötelességed van az életben.
Biztosítani magad afelől, hogy nincs olyan döntés az életedben, amire halálod pillanatában haraggal tekintenél vissza.
Mert az olyan, mintha az akkori önmagadra haragudnál.
