Hát igen, mit nem tud segíteni, ha szerelmes az ember, úgy-e bár.
Elég volt pár mondatot váltanom Tigrissel. Komolyan mondom, mintha kicentrifugázott volna, még most is pörög velem a világ. Mondjuk, el is voltam ázva eléggé.
Apám meg közben elment alukálni szépen, úgyhogy a világ is segített elfeledtetni önmagát.
Ennyi. Valamivel megint könnyebb.
Ilyen barátnőt kívánok mindenkinek.
De hogy ezt a példányt nem adnám, az is hullatuti.
Ha gondja van veled van, nem elvonul és magában sírdogál, mint a legtöbb lány.
Ő eléd áll, és megmondja. Te meg vagy belátod, vagy nem.
Kezedbe adja a döntést.
Ha meg Ővele van gond, nem kezd el furcsán viselkedni, hanem elsuttogja neked, hogy valami nem van jól, és időt kér, hogy átgondolja a dolgokat.
Egy nappal később pedig már megint korlátok nélkül tudtok beszélgetni, kettőtökről is, a volt barátnődről is, meg bármiről.
És, habár még nem döntött, egyet biztosan állít: azt nem hagyja, hogy eltávolodjak tőle.
Abban is megegyeztünk, hogy még mielőtt döntene, átbeszéljük az egészet.
Na, és kérditek, hogy mi van ebben a csajban, ami így megfogott..
Ennyi. ZoliPaPa szuperül van, bármi legyen is a történet folytatása.
